Amit cégemről tudni érdemes.


Engedje meg, hogy pár szóban bemutassam vállalkozásomat. 1997.-ben alakult egyéni vállalkozás, mely bútor és épületasztalos termékek gyártásával foglalkozik. Cégem magánszemélyeket és intézményeket egyaránt kiszolgál az ország bármely pontján. Az évek során szerzett tapasztalatok alapján és a megnövekedett egyedi igények érdekében gyártunk laminált, lakkozott és festett bútorokat egyedi méret és kialakítás szerint.

Igény szerint előzetes megbeszélés alapján szakmai tanácsadással és látványtervezéssel kiegészítve segíti az ön elképzelésének megvalósulását. Elképzelését kizárólag minőségi anyagokból valósítjuk meg, hogy az ön által megálmodott bútort mind formában és praktikusságban az ön otthonában tudja élvezni.

Hab László


Ejtsünk pár szót a fafeldolgozás és asztalosság történetéről



A fa feldolgozása az erdőn kezdődött. Kézművesek, asztalosok, az országban letelepedett külföldi vállalkozók, iparosok műhelyeiben folyó tevékenység alkotta a fafeldolgozást. A faipar mindig is a hazai erdőkből kitermelt faanyagra épült és szoros kapcsolata volt az ipari és technikai korszakváltásokkal. Az ember első mesterséges szerszámai a fa megmunkálására is alkalmasak voltak. Az élő fa ősidők óta alapanyaga az otthonunknak. Van, hogy az egész ház belőle készül, van, hogy csak a gerenda, a padló vagy a nyílászáró. A bútorok készítésében a fa szerepe vitathatatlan és elengedhetetlen. Az első egyiptomi bútorok (karosszék, láda, ágy nyaktámasztóval) a Kr. e. 2. évezred sírleleteiből kerültek elő. A kora középkorból kevés bútor maradt fenn, ezek főleg egyházi, templomi bútorok voltak.

Az ácsolt szerkezetű bútorok ékkel, fejszével készültek. A fűrész, bár eredetileg ókori találmány, általánossá válása csak a XIV. század végére XV. század elejére tehető. A bútorkészítés másik nagyon fontos eszköze a gyalu is az ókori népek találmánya, valójában mégis csak a középkorban terjed el.

A fűrészmalom, a gyalu és a különböző faragószerszámok kialakulása, elterjedése lehetővé tetté az úgy nevezett asztalos bútorok gyártását. Lényege, hogy a készített bútornak csak a kerete, ládák esetében a négy sarokpalló és az azokra merőleges deszkák vannak vastagabb fából; ez adja a keretet, amelyet vékonyabb anyagból készült betétlapokkal (polcokkal) töltenek ki.
Az asztalos bútort Zsigmond király párizsi tartózkodását követően terjedhetett el, s az új technikát nyilván betelepített kézművesek ismertették meg az itthoni bútorkészítőkkel.
Mátyás királynál firenzei asztalosok dolgoztak. A Mátyásnál dolgozó olasz mesterek nyomán műhelyek keletkeztek országszerte. Ekkor váltja fel a gótikus stílust a reneszánsz ízlés, melyet a csigafaragás mellett a berakás, az intarzia jellemez.

A mesterség komolyabb fejlődéséről azonban csak a XVI. század végén beszélhetünk nálunk, mikor is a városokba költöző faragó jobbágyiparosok vagy utódaik megalkották céhüket.

A XVII. században új díszítőelem jelenik meg: a géppel munkált redősléc. És elterjedt a kárpitozás is.

A XVIII. században új bútorformát alkotnak meg: a közkedvelt írószekrényt. És új szerkesztési elv kezd érvényesülni: a szép helyett a célszerűség a fő szempont.

A XIX. század végén az asztalosmester keze munkáját is megkönnyítette a gép. Bútorgyárak alakultak, s a lakásokat korai stílusokat utánzó díszbútorok tömegével árasztották el.


Az alábbi bútorok készítésével állunk rendelkezésére: konyhabútor , nappali bútor , irodabútor , fürdőszobabútor , gyerekbútor , előszobabútor , hálószobabútor, étkező bútor